• EINFÜHRUNG IN DIE GESCHICHTSPHILOSOPHIE • WALTER BENJAMINS GESCHICHTSPHILOSPHIE
Tudjon meg többetOKTATÁSI TEVÉKENYSÉG – 1981 óta éve tanítok az ELTÉ-n – Egyetemistaként és azután is (1982–1983-ben) oktatóként részt vettem a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Társadalomelméleti Szakkollégiumának kurzusain, ahol filozófiát tanítottam. – Az egyetemi évek alatt barátaimmal filozófiai lakásszemináriumokat szerveztünk. (Témák: Platón, Desartes, Kant, Hegel, Husserl, Heidegger, Frege, Foucault, Marx, Lukács szövegei.) – 1981–1982: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Esztétika Tanszék (esztétikai és filozófiai előadások, szemináriumok, pl.: – Walter von der Vogelweide költészetének szimbolikája – A lovagai líra dilemmái – Mesestruktúrák és trubadúrköltészet – József Attila költészete, társadalomfelfogása és metafizikai rendszerépítési kísérlete – József Attila és Martin Heidegger művészetfilozófiájának érintkezési pontjai – Populáris zene és társadalomkritika összekapcsolódása Magyarországon a 60-80-as években – Lukács regényelmélete) – 1982-től máig: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Filozófia Intézet, Általános Filozófia Tanszék, jelenleg c. egyetemi tanár (előadások, szemináriumok – egyes alkalmakkor kétnyelvűek –, doktori szemináriumok). Válogatás négy évtized kurzusaiból: a) Bevezető jellegű, vagy speciális filozófiatörténeti előadások nem-szakosoknak (pl. pszichológusoknak, történészeknek, németszakosoknak) b) Gazdaságfilozófiai tárgyú kurzusok: – Összeomláselméletek a századforduló gazdaságfilozófiáiban – A gazdasági ciklusok teóriái, a katasztrófaelméletek és a szabályozott piacgazdaság teóriának gazdaságfilozófiai vitái a huszadik század tizes-huszas éveiben – Radikális társadalomelméletek hiposztazált szociális báziscsoportjai – Az osztrák nemzetgazdaságtani iskola gazdaságfilozófiája (Böhm-Bawerk, Hilferding, von Komorzynski) – Az ausztromarxisták gazdaságfilozófiája (Otto Bauer, Adler) – Schumpeter gazdaságfilozófiája – Marx gazdaságfilozófiai teóriáinak elemei és az egyes elemekre hivatkozó gondolkodók szembefordulása egymással – Luxemburg, Bernstein, Kautsky, Korsch és Lukács írásaiban – Keynes és Bernstein c) Történelemfilozófiai tárgyú kurzusok: – Bevezetés a klasszikus történelemfilozófiába (Rousseau, Kant, Schelling, Schiller, Hegel) – A történelmi gondolkodás kezdetei. (Az eszkatologikus, apokaliptikus történelemfelfogás bibliai előképei; az ószövetségi próféciák szerkezete; Szt. Ágoston; Joachim da Fiore; Münzer) (előadások) – Az apokaliptikus történelemteológia hagyománya a történelemfilozófiában (előadások) – Ciklikus és lineáris időstruktúrák a történelemelméletekben (előadások) – Kurzusok Joachim da Fiore, Freisingi Otto, Münzer történelemszemléletéről – Klasszikus német történelemfilozófia (előadások) – A klasszikus történelemfilozófiák típusai – A történelemfilozófia klasszikus kérdései (Voltaire, Rousseau, Herder, Kant, Fichte, Kant történelemfilozófiája) – Az újkori történelemfilozófiai sémák reflektált előfeltevései (Kant, Herder, Fichte, Schelling, Hegel) – Újkori történelemfelfogások – Költészet és történelemfilozófia Kant, Schelling és Schiller írásaiban – Schiller történelemfilozófiájának változásai – Schelling, Hegel, Marx történelemfilozófiája, Burckhardt történelemképe, Nietzsche és Kierkegaard radikális fordulata – A historizmus és első kritikusai I. – A historizmus és első kritikusai II. – Jacob Burckhardt és a historizmus – Az egyetemes történelem koncepciójának felbomlási folyamata a XIX. századi német filozófiában – A "nagy történelemfilozófiák" alkonya utáni történelemelméletek (O. Marquard, H. Blumenberg, O. Marquard, P. Feyerabend) – XX. századi történelemfilozófia I. A Frankfurti Iskola - Benjamin, Adorno, Horkheimer – XX. századi történelemfilozófia II. A konzervatív iskola néhány filozófusa - Karl Löwith, Odo Marquard – Német nyelvű szakszövegolvasás: Jacob Taubes: Abendländische Eschatologie – Lukács György Történelem és osztálytudat című művének történelemképe – Walter Benjamin interpretációelmélete és történelemfilozófiája – A történelemelmélet modern klasszikusai (Nietzsche, Croce, O. Spengler, Th. Lessing, W. Benjamin, M. Buber, R. Bultmann, J. Taubes, J. Burckhardt, K. Löwith, M. Eliade, J. Habermas, N. Elias, H. White, J. Assmann) – Reinhart Koselleck: fogalomtörténet és történelemfilozófia d) Egyéb – nem teljes szemeszterre kiterjedő – előadások filozófia szakosoknak: – Fogalomtörténet és történelemelmélet – A német "történész-vita" (Joachim Bergmann professzorral) – A kulturális emlékezet e) "Emelt szintű" filozófiai kollégiumok vezetése: – Rousseau és Kant vitája a történelemről – Minden idők vége és a történelem (Apokaliptikus történelemfilozófiai koncepciók) – Lehetséges-e még történelemfilozófia? A történelemteóriák szkeptikus megítélésének elméletei – 2011–2017: Eötvös-Collegium, Budapest. (történelemfilozófiai szemináriumok) – 2011: Az ELTE Társadalomelméleti Kollégiumában: Walter Benjamin és a Frankfurti Iskola DOKTORI KÉPZÉS – Kezdettől részt veszek az intézetünkben megindult doktori képzésben (klasszikus és modern történelemfilozófiai szövegek elemzése), doktori, kandidátusi és habilitációs disszertációk bírálatában. – 1998-ban Tengelyi László kollégámmal kidolgoztuk egy magyar és külföldi oktatókkal és hallgatókkal tervezett német és francia nyelvű filozófiai mesteriskola programját. OKTATÁSFEJLESZTÉS 1985-től részvétel az ELTE BTK Filozófia Intézet (illetve elődtanszékei számára) a történelemfilozófiai tananyag, illetve a vizsgairodalom kialakításában. 1985: „Bevezetés a filozófiába. Történelemfilozófia rész” (Tankönyvkiadó) Ez a tankönyv először mutatta be a tárgy szempontjából jelentős filozófiai irányzatok széles körét a szakszerűség igényével. 1990-es évtized első felében részt vettem a Nemzeti Alaptanterv számára a középiskolai filozófia oktatás tervezetének első változata elkészítésében. 1996: Javaslatot írtam egy átlátható és szigorúan ellenőrzött szakmai kritériumokkal működő magyar tudományos tankönyv- és szakkönyvtámogatási pályázat létrehozására, és kidolgoztam ennek tervezetét. Miután javaslatomat – módosításokkal – néhány hónap múlva a Parlament elfogadta, létrejött a Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyv Pályázat, amely évekig lehetővé tette a tudományos művek hazai elkészítését, kiadását és eljuttatását az egyetemekre, könyvtárakba. 1996: Részt vettem a „Kremser Kreis” („The Krems Circle”) alapító konferenciáján, mely egyben a Donau-Universität-Krems alapító rendezvénye is volt. 1996–1997: Az ELTE BTK oktatási céljaira kollégámmal közösen elkészítettem egy történelemfilozófiai szöveggyűjteményt. 2006: Kidolgoztam a Szabad Bölcsészet „Klasszikus történelemfilozófia” tantervét, mely máig tananyag országszerte. 2008: Részt vettem az ELTE BTK Filozófia Intézet által készített “Szabad bölcsész alapszak Filozófia szakirány szakzáródolgozati szabályzata” kidolgozásában. 2008: Részt vettem az ELTE BTK Filozófia Intézet által készített “Filozófia diszciplináris MA” terv kidolgozásában.
Tudjon meg többet2020. Gründung des Collegiums für Geschichtsphilosophie (Collegium philosophiae historiae), Budapest ____________________________________________ Die Zielsetzung war einen Kreis zur Forschung und zum Studium der neuzeitlichen Geschichtsphilosophie ins Leben zu rufen. Die Ausgangshypothese lautet: Geschichtsphilosophie handelt nicht von den Geschehnissen, sondern von den Chancen und Möglichkeiten ihrer Deutung, insofern wir die Geschehnisse durch Erzählen zu unserer eigenen Geschichte machen, sie handelt von der Identität eines abendländisch geprägten Geistes, der an den Vorstellungen der Freiheit und der Vernunft festhält. Die Geschichte sollte nicht nur als Teil einer Weltordnung, sondern als die Entfaltungsgeschichte oder zumindest als ein Zuhause der menschlichen Freiheit, damit aber auch als Ort des Bösen dargestellt sein. Überdies galt es, das Böse zu deuten, den Unsinn in die Ordnung der Welt zu integrieren, und es durch die Einbeziehung in eine vernünftige gemeinsame Geschichte unschädlich zu machen. Auch wenn Weltordnung und Freiheitsstolz heute seltsam klingen, und ein Geschichtsoptimismus nach dem zwanzigsten Jahrhundert geradezu pervers wäre, bleibt die Frage nach der Frage, worauf die Geschichtsphilosophie die Antwort war überaus lebendig und provokativ. Diese fragt nach unserer menschlichen Identität, nach der besonderen Rolle des Menschen und damit nach der menschlichen Würde und nach der rationellen Begründbarkeit der Freiheit. Sie thematisiert auch die Neuheit der Neuzeit, eine Diskussion, die bis heute einer der spannendsten Felder der Geisteswissenschaften ist. (Siehe z. B. Koselleck, Marquard, Löwith, Blumenberg, Habermas…) Die Idee eines solchen Collegiums stammt aus der Zeit des „Collegiums Budapest“. Bereits in den frühen neunziger Jahren habe ich Pläne und Vorschläge für eine kleine Institution in Kooperation mit dem CB skizziert. Zur Praxis des Collegiums gehören Textanalysen der neuzeitlichen Geschichtsphilosophie sowie der Kritik der geschichtsphilosophischen Fragestellungen und Methoden, Seminare und auch einzelne Vorlesungen. Teilnahme bzw. Auch die Einladung von ausländischen Wissenschaftlern – im Rahmen unserer Möglichkeiten – wäre wünschenswert. Als Basis des Collegiums dienen meine jahrzehntelange Forschungs- und Lehrtätigkeit an der Eötvös Loránd Universität in Budapest wie auch meine geschichtsphilosophischen Kurse an der FU Berlin. Ich rechne auch mit Kollegen, mit denen ich früher zusammengearbeitet oder in diesem Themenbereich Gespräche geführt habe. Die ersten Teilnehmer waren nicht nur Uni-Studierende, sondern auch Promovierende wie auch Kollegen. Nach einem Jahr hat auch die Universität Interesse für dieses Collegium gezeigt, und inzwischen können die Eötvös-Loránd-Uni-Studenten Kredite für die Teilnahme erhalten. In der Zeit der Pandemie haben wir die Arbeit des Collegiums via Internet mit Erfolg begonnen. Die langfristigen Formen und Rahmen des Collegiums werden die Interessen der Teilnehmer und die materiellen Bedingungen beeinflussen.
Tudjon meg többet