Philosopher, Publisher
CURRICULUM VITAE
(2021)
Name: Prof. Dr. Tamás Miklós
Geboren in Budapest, Ungarn, am 21. 08. 1955
Ungarische Staatsbürgerschaft
Aktuelle Berufstätigkeit:
Hochschulstudium, wissenschaftliche Grade:
2021: H. Professor. Eötvös-Loránd Universität Budapest.
2012: Habilitation. Eötvös-Loránd Universität Budapest. (Diese war – wegen Veränderungen in der ungarischen Wissenschaftsstruktur – eine Art „zweite Habilitation”. Siehe unten: 1988.) Habilitationsschrift: „Der kalte Dämon. Versuche zur Domestizierung des Wissens.” (Untersuchungen zur Geschichte der Geschichtsphilosophie und der Erkenntnistheorie)
1992: Postgraduierte Studien in Bonn und in Frankfurt am Main. Seminare zur Philosophiegeschichte (Prof. Jürgen Habermas)
1988: „Kandidat der philosophischen Wissenschaften” (= Ein wissenschaftlicher Titel der früheren ungarischen Wissenschaftsstruktur, der ungefähr Ph.D + Habilitation beinhaltet) Eötvös-Loránd Universität Budapest. Dissertationsthema: „Die Metaphysik von Attila József”
1985: Doktortitel in Philosophie „Summa cum laude”. Eötvös-Loránd Universität Budapest. Doktorarbeit: „Politische und Ökonomische Zusammenbruchstheorien”
1984–1985: Eidgenössische Technische Hochschule (ETH), Zürich. Postgraduierte Studien. Thema: Erkenntnisphilosophie, Wissenschaftstheorien (Prof. Paul Feyerabend).
1985: Universität Heidelberg. Thema: Hegels Philosophie (Prof. Hans Friedrich Fulda).
1984–1985: Universität Zürich und St. Gallen, Postgraduierte Studien. Thema: Wirtschaftstheorien, Ökonomische Modelle (Prof. Ota Sik); Kulturtheorien–Kulturkritik–Kulturpessimismus (Prof. Urs Bitterli).
1984–1985: Schweizerisches Sozialarchiv Zürich. Forschungsaufenthalt (Miroslav Tucek).
1979–1980: Seminar an der Universität für Ökonomie Budapest. Thema: Wirtschaftstheorien (Prof. László Antal).
1976–1980: Eötvös-Loránd Universität Budapest. Universitätsstudium und Abschluss Philosophie, Ästhetik und Ungarische Literatur.
Stipendien:
2019–2020: Fellowship im Institut für die Wissenschaften vom Menschen, Wien
2016, 2017, 2018: Forschungsstipendium der Freien Universität Berlin
2014-2015: Stipendium der Zuger Kulturstiftung Landys & Gyr. (Berlin)
2013–2014: Fellowship im Wissenschaftskolleg zu Berlin.
2003: Kulturstipendium der Landeshauptstadt München in Villa Waldberta (Feldafing).
2000–2001: Übersetzerstipendium der Ungarischen Nationalen Kulturstiftung.
1999–2002: „Széchenyi Professoren-Stipendium”, Ungarisches Ministerium für Kultur.
1995–1999: Stipendium der Ungarischen Stiftung für die Wissenschaftliche Forschung.
1993–2008: Projektleitung in zahlreihen OTKA-Forschungsprojekten (OTKA = Nationalfonds für wissenschaftliche Forschungen).
1991–1992: Universität Bonn. Stipendium der Friedrich–Ebert–Stiftung. Thema: Deutsche Geschichtsphilosophie. Aufenthalt an der Goethe-Universität Frankfurt am Main (Prof. Jürgen Habermas).
1984–1985: Universität Zürich, ETH Zürich, Schweizerisches Sozialarchiv. Stipendium: Schweizerischer Nationalfonds.
1981–1983: Stipendium für junge Wissenschaftler, Eötvös-Loránd Universität Budapest.
Auszeichnungen:
2018: Nominierung für den Prix Voltaire der International Publishers Association (IPA) (shortlist) – Prix Voltaire “rewards exemplary courage in upholding the freedom to publish and in enabling others to exercise their right to freedom of expression”.
2017: Verdienstkreuz der Bundesrepublik Deutschland.
2006: Ritterkreuz des Verdienstordens der Republik Ungarn.
2005: DekaBank-Preis des Literaturhauses Frankfurt zur Förderung der deutschen Literatur und Wissenschaft im Ausland.
Laufbahn:
2020: Gründung des Collegiums für Geschichtsphilosophie (Collegium philosophiae historiae), Budapest
2020: Fortsetzung der Lehrtätigkeit im Institut für Philosophie an der Eötvös-Loránd Universität nach der offiziellen Rentezeit
2019–2020: Fellowship im Institut für die Wissenschaften vom Menschen, Wien
2017, 2018: Lehrtätigkeit, Freie Universität Berlin
2016: Einladung zur Gastprofessur, Freie Universität Berlin
2013–2014: Fellow des Wissenschaftskollegs zu Berlin.
2011–2017: Eötvös-Collegium, Budapest. Seminare zur Philosophie der Geschichte.
1982–bis heute: Institut für Philosophie, Eötvös-Loránd Universität Budapest. Seminare und Vorlesungen (auch Doktorandenseminare) zur Philosophie der Geschichte.
1981–1982: Institut für Ästhetik, Eötvös-Loránd Universität Budapest. Seminare und Vorlesungen über Kunst und Philosophie.
1982–1983: Universität für Ökonomie Budapest, Rajk-Collegium. Seminare zur Wirtschaftstheorie.
Konferenzen, Vorlesungen: Berlin, Bonn, Budapest, Dresden, Frankfurt a. M., Göteborg, Jena, Krems, Leipzig, München, Schwäbisch Hall, Weimar, Wuppertal, Hamburg, Potsdam, Ulm.
1972, 1973 (während der Gymnasiumszeit): Seemann, DETERT (Ung. Donau- und Seeschifffahrt Aktiengesellschaft)
Forschungsschwerpunkte:
Geschichtsphilosophie, Erkenntnistheorie, Ästhetik
Weitere professionelle und gesellschaftliche Tätigkeiten (eine Auswahl):
2019–bis heute: Mitglied der „Hungarian Seamen’s Association”. Mitwirkung in der Organisation.
2018–2021: Eine Initiative für die Rettung, die Rekonstruktion und die Neugestaltung der sog. „Florentinischen Schrift” des großen Typographs und Buchkünstlers Miklós Misztótfalusi Kis (1650–1702) für die erste Wissenschaftsakademie der Welt (gegründet vom Großherzog Leopoldo di Toscana zusammen mit der Galilei-Schüler). Verwirklichung des Projekts. Europäischer Patentschutz für den Font „Atlantisz Antiqua”.
2015–bis heute: Gründung und Verleihung des „Tengelyi–László–Übersetzerpreises” für die besten geisteswissenschaftlichen Übersetzungen. Zusammen mit der Städte Frankfurt am Main und Budapest und mit dem Institut français de Budapest.
2007–bis heute: Mitglied der „Deutsch-Ungarischen Gesellschaft für Philosophie”.
2005–2007: Projektleitung eines Teilprojekts im Nationalen Programm für Forschung und Entwicklung (NKFP): Leitung der Herausgabe der gesammelten und kommentierten Werke von Platon.
2006: „Klassische Geschichtsphilosophie” – Lehrplanentwicklung für die ungarischen Universtitäten.
1996: Vorschlag an die ungarische Regierung bzw. an das Parlament zur Gründung einer Stiftung für die Förderung von wissenschaftlichen Publikationen. (Das Ministerium und das Parlament hat den Vorschlag angenommen, die Stiftung ist gegründet worden. Diese Stiftung wurde nach 2010 aufgelöst.)
1994: Mitbegründer des Kremser Kreises an der Donauuniversität Krems
1993–2008: Projektleitung von zahlreihen OTKA-Forschungsprojekten (OTKA = Nationalfonds für wissenschaftliche Forschungen).
1992: Gründung und Eröffnung der „Atlantisz Buchinsel” („Atlantisz Book Island”) in Budapest. Das ist ein internationales Buch- und Kulturzentrum unter der Schirmherrschaft der Partnerstädte Frankfurt und Budapest.
1990: Gründung der „Deutschen Geisteswissenschaftlichen Bibliothek” – Eine Buchreihe der deutschen Humanwissenschaften in ungarischer Sprache, inzwischen mehr als 70 Bände.
1990: Gründung der „Bibliothèque de l’esprit français”. Eine Buchreihe der französischen Humanwissenschaften in ungarischer Sprache.
1990–2001: Präsident der „Atlantisz Foundation for Social Sciences”.
1990–bis heute: Gründer und Verleger des Atlantisz Verlages. Atlantisz ist ein führender Wissenschaftsverlag in Ungarn mit Schwerpunkten in den Bereichen der Philosophie, der Soziologie, der Religionswissenschaften, der Kunsttheorie, der Geschichtstheorien, der Altertumswissenschaften, der Kulturgeschichte.
1990–bis heute: Vorschläge und Organisation von mehreren internationalen Kulturprojekten im Rahmen der Frankfurt-Budapest Städtepartnerschaft.
1989–1990: Initiative für eine Städtepartnerschaftskooperation von Budapest und Frankfurt.
1988: Herausgeber und Koautor der Zusammenfassung der ungarischen gesellschaftspolitischen, kulturpolitischen und wirtschaftlichen Reformforderungen der demokratischen Opposition „Fordulat és reform” („Wende und Reform”).
1988: Mitbegründer des „Palais Jalta Instituts” in Frankfurt.
1981–1989: Gründer und Chefredakteur der zensurfreien sozialwissenschaftlichen Zeitschrift „Medvetánc” („Bärentanz”). („Medvetánc” war die erste nichtzensierte und dennoch legale humanwissenschaftliche Zeitschrift in Ungarn seit 1956: Die Zeitschrift war zehn Jahre lang ein zentrales Forum für die ungarischen Gesellschaftsreformgedanken.)
1987–1989: Sekretär der Abteilung Sozialphilosophie in der Gesellschaft für Philosophie an der Ungarischen Wissenschaftsakademie.
Idee und Organisation bzw. Mitorganisation von Veranstaltungen, Konferenzen (eine Auswahl):
2007: Frankfurter Kulturwoche in Budapest.
2004: „Meisterschule. Die Klassiker der deutschen Philosophie in Ungarn.” Konferenz über Kant, Hegel, Nietzsche im Goethe-Institut Budapest.
2004: Ausstellung der „Deutschen Geisteswissenschaftlichen Bibliothek” des Atlantisz Verlags. Buchfestival Budapest, 2004. Zusammen mit der Frankfurter Buchmesse und mit dem Goethe-Institut.
2001: Platon-Konferenz an der Ungarischen Akademie der Wissenschaften.
2000: Hegels Religionsphilosophie. Konferenz im Goethe-Institut Budapest.
1998: „Das kulturelle Gedächtnis”. Gespräche und Vorlesungen mit Prof. Jan Assman und Wolfgang Beck an der Eötvös-Universität Budapest.
1996: Der deutsche Historikerstreit. Vorlesungen und Seminar mit Prof. Joachim Bergmann an der Eötvös-Universität Budapest.
1994: Frankfurter Kulturwoche in Budapest.
1994–2018: Deutsche, englische und österreichische Buchausstellungen in Budapest auf der „Atlantisz Buchinsel”. (Suhrkamp Verlag, Campus Verlag, S. Fischer Verlag, Verlag Neue Kritik, Wagenbach Verlag, Verlag C. H. Beck, Passagen Verlag...).
1994–1999: „Schwerpunkt Ungarn an der Frankfurter Buchmesse” – Eine Initiative (1994). Später: Gesamtplanung, Projektleitung und Kuratorarbeit der Vorbereitungen.
1992– bis heute: Kulturelle Veranstaltungen – Austellungen, Lesungen, Diskussionen, Konzerte – auf der „Atlantisz Buchinsel” Budapest.
1992: „Bücher brauchen Verbündete” – internationale Konferenz in Budapest, 1992 (Zusammen mit dem Börsenverein des Deutschen Buchhandels).
Miklós Tamás rövid életrajza
Miklós Tamás 1955. augusztus 21-én született Budapesten – c. egyetemi tanár, könyvkiadó.
A Kölcsey Gimnázium diákja, közben 1972-ben és 1973-ban tengerész a Tata és a Borsod tengerjáró hajókon. 1973–1974-ban sorkatona. Ezután magyar-filozófia esztétika szakon tanul az ELTÉ-n, s látogatja a Közgazdaságtudományi Egyetem óráit is.
Tanári pálya:
1980-tól tudományos továbbképzési ösztöndíjas az ELTE BTK Esztétika tanszékén, ahol művészetfilozófiai előadásokat és szemináriumokat tart. 1982–1983 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Rajk-Collegiumában vezet gazdaságelméleti szemináriumokat. 1984-ben és 1985-ben Zürichben és Heidelbergben, 1992-ben Bonnban és Frankfurtban folytat posztgraduális tanulmányokat, 1982-től 2020 végéig az ELTE BTK Filozófiai Intézet tanáraként előadásokat és szemináriumokat, illetve doktoriskolai kurzusokat tart a történelemfilozófia és a tudományfilozófia tárgyköréből. Tengelyi Lászlóval közösen kidolgozza egy német-francia nyelvű filozófiai mesteriskola tervét. A filozófiai doktoriskola egyik alapító tanára. A középiskolai filozófia tankönyv történelemfilozófia fejezetének írója. A klasszikus történelemfilozófia országos egyetemi tantervének kidolgozója. 2011–2017 között történelemfilozófiai szemináriumokat tart a budapesti Eötvös-Collegiumban. 2013–2014 között a Wissenschaftskolleg zu Berlin tagja, ahová a következő években ismételten meghívják. 2016 és 2018 között vendégprofesszor a Freie Universität Berlin Filozófia Intézetében. 2020-ban létrehozza a Történelemfilozófiai Kollégiumot, amely 2021-től az ELTE BTK Filozófiai Intézete képzésének része, ahol címzetes egyetemi tanárként tanít tovább. 2019–2020-ban a bécsi Instutiut für die Wissenschaften vom Menschen fellow-ja. Konferenciák, előadások: Berlin, Bécs, Bonn, Budapest, Drezda, Frankfurt a. M., Göteborg, Jéna, Krems, Lipcse, München, Schwäbisch Hall, Weimar, Wuppertal, Hamburg, Potsdam, Ulm.
Fő kutatási területek: történelemfilozófia, ismeretelmélet, esztétika.
Felsőoktatási tanulmányok és tudományos fokozatok:
1976–1980: Eötvös-Loránd Tudományegyetem Budapest. Egyetemi tanulmányok, diploma: Filozófia, esztétika, magyar irodalom.
1979–1980: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest, Antal László gazdaságelméleti szemináriuma.
1984–1985: Schweizerisches Sozialarchiv Zürich. Kutatási projekt: Társadalmi összeomláselméletek – Tutor: Miroslav Tucek.
1985: Universität Heidelberg. Téma: Hegels Philosophie – Hans Friedrich Fulda professzornál.
1984–1985: Posztgraduális tanulmányok és kutatások: Eidgenössische Technische Hochschule (ETH), Zürich. Téma: Ismeretelmélet, tudományfilozófia – Paul Feyerabend professzornál.
1984–1985: Posztgraduális tanulmányok és kutatások: Universität Zürich, Universität St. Gallen, Téma: Gazdaságelméletek, gazdasági modellek – Ota Sik progófesszornál; Kultúraeméletek–kultúrkritika–kultúrpesszimizmus – Urs Bitterli professzornál.
1985: „A filozófiai tudományok doktora” cím „summa cum laude”. Eötvös-Loránd Egyetem, Budapest. Doktori disszertáció: „Politikai és gazdasági összeomláselméletek”.1988: Kandidátusi védés. Kandidátusi disszertáció: „József Attila metafizikája” (megj. Magvető, Budapest, 1988.).
1992: Posztgraduális tanulmányok Bonnban és Frankfurtban. Filozófiatörténeti szeminárium Jürgen Habermas professzornál.
2012: Habilitáció. Habilitációs mű: „Hideg démon. Kísérletek a tudás domesztikálásra” (megj. Kalligram, Pozsony; kibővítve németül: „Der kalte Dämon. Versuche zur Domestizierung des Wissens”, Verlag C, H. Beck, München).
2021: Címzetes egyetemi tanári kinevezés. Eötvös-Loránd Tudományegyetem Budapest.
További szakmai és társadalmi tevékenység (válogatás):
1981–1989: Az 1956 utáni első cenzúrázatlan, legális társadalomtudományi folyóirat, a „Medvetánc” létrehozása, vezetése alapító főszerkesztőként.
1987–1989: Az MTA Magyar Filozófiai Társaság Társadalomfilozófiai Szekciójának titkára.1988: A frankfurti „Palais Jalta Institut” társalapítója.
1988: A magyar társadalmi, kulturális és gazdasági viszonyokat kritikusan elemző, az e területekre vonatkozó reformterveket és összegyűjtő „Fordulat és reform” kötetben szerzői részvétel és a kötet kiadása.
1989-től: Magyar Újságírok Országos Szövetsége, tagság.
1989–1990: A Budapest és Frankfurt am Main közötti partnervárosi együttműködés kezdeményezése. Az együttműködés kulturális programjainak megtervezése, szervezése a két városban a mai napig, folyamatosan.
1990–máig: A filozófiai, társadalomtudományi műveket kiadó Atlantisz Könyvkiadó létrehozása, szerkesztése, vezetése. (eddig mintegy 250 kötet).
1990–2001: Az Atlantisz Társadalomtudományi Alapítvány létrehozása (1990–2002: elnök).
1990–máig: A magyar nyelvű Német Szellemtudományi Könyvtár („Deutsche Geisteswissenschaftliche Bibliothek”) létrehozása, szerkesztése, kiadása (eddig mintegy 70 kötet).
1990–máig: A magyar nyelvű francia filozófia és társadalomtudományi könyvsorozat, a „Francia Szellem Könyvtára” („Bibliotheque de l’esprit francais”) létrehozása, szerkesztése, kiadása (eddig mintegy 40 kötet).
1992: A Budapest és Frankfurt am Main közös védnöksége alatt működő könyv- és kulturális központ, az „Atlantisz Könyvsziget” megalapítása, létrehozása.
1992: „Bücher brauchen Verbündete” – nemzetközi konferencia szervezése Budapesten.
1992–máig: Német, angol, francia és osztrák tudományos könyvkiállítások, filozófiai könyvviták, koncertek a budapesti Atlantisz Könyvszigeten.
1993–2008: Számos OTKA-kutatási projekt témavezetője.
1994–1999: A „Schwerpunkt Ungarn an der Frankfurter Buchmesse”, vagyis Magyarország díszvendégkénti szereplésének javaslata (1994), később megtervezése, projektvezetése és (lemondásáig) kurátori munkája.
1994: Frankfurti Kulturális Hét Budapesten.
1994: Alapító tag: Kremser Kreis an der Donauuniversität Krems.
1996: A Német Történészvita – Előadások és szemináriumok az ELTE BTK-n Joachim Bergmann professzorral közösen.
1996: Javaslat és tervkidolgozás az Oktatási ill. Kulturális minisztérium, illetve az Országgyűlés számára a tudományos publikációk támogatására. (Miután a minisztérium, majd parlament elfogadta, ebből született a Felsőoktatási Szakkönyv- és Tankönyv Pályázat.)
1998: „A kulturális emlékezet”. Beszélgetés és előadás az ELTÉ-n Jan Assmann professzor és Wolfgang Beck részvételével.
2000: Hegel vallásfilozófiája – Konferencia a budapesti Goethe-Intézetben.
2001: Platón-Konferencia a Magyar Tudományos Akadémián.2004: A Német Szellemtudományi Könyvtár Kiállítása közösen a Goethe Intézettel és a Frankfurti Könyvvásárral Budapesten.
2004: „Meisterschule. Die Klassiker der deutschen Philosophie in Ungarn.” Konferencia Kant, Hegel, Nietzsche magyarországi recepciójáról, szellemi jelenlétéről – Goethe-Intézet Budapest.
2005–2007: Projektvezetés (NKFP): Platón összes műveinek kommentált összkiadása.
2006: „Klasszikus történelemfilozófia” – Tantervkészítés a magyar egyetemek számára.
2007–máig: Német-Magyar Filozófiai Társaság, alapító tag.
2007: Frankfurti Kulturális Hét Budapesten.
2018: A Tótfalusi Kis Miklós 1691-es firenzei betűin alapuló Atlantisz Antiqua betűtípus létrehozásának kezdeményezése, és Kravjánszki Róbert tipográfus általi megtervezése után az Atlantisz Könyvkiadó saját betűjekénti bevezetése.
2019–máig: Magyar Tengerészek Egyesülete, tagság.
2021: A Történelemfilozófiai Kollégium létrehozása.
Ösztöndíjak:
2019–2020: Fellowship in Institut für die Wissenschaften vom Menschen, Wien
2016, 2017, 2018: Forschungsstipendium der Freien Universität Berlin
2014–2015: Stipendium der Zuger Kulturstiftung Landys & Gyr. (Berlin)
2013–2014: Fellowship im Wissenschaftskolleg zu Berlin.
2003: Kulturstipendium der Landeshauptstadt München in Villa Waldberta (Feldafing).
2000–2001: A magyar Nemzeti Kulturális Alap Műfordítói Ösztöndíja
1999–2002: „Széchenyi Professzori Ösztöndíj”, Magyar Kulturális Minisztérium
1995–1999: Tudományos Kutatási Ösztöndíj, Ösztöndíjtanács
1993–2008: Projektvezetés számos OTKA-kutatási programban (OTKA = Országos Tudományos Kutatási Alap).
1991–1992: Universität Bonn. Stipendium der Friedrich–Ebert–Stiftung. Thema: Deutsche Geschichtsphilosophie. Részvétel a frankfurti J. W. Goethe-Universität szemináriumain – Jürgen Habermas professzornál
1984–1985: Universität Zürich, ETH Zürich, Schweizerisches Sozialarchiv. Ösztöndíj: Schweizerischer Nationalfonds
1981–1983: Tudományos Továbbképzési Ösztöndíj, ELTE, Budapest
Kitüntetések:
2018: Prix Voltaire – International Publishers Association (IPA) (shortlist) – Prix Voltaire “rewards exemplary courage in upholding the freedom to publish and in enabling others to exercise their right to freedom of expression”
2017: Verdienstkreuz der Bundesrepublik Deutschland
2006: Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje
2005: DekaBank-Preis des Literaturhauses Frankfurt zur Förderung der deutschen Literatur und Wissenschaft im Ausland
• EINFÜHRUNG IN DIE GESCHICHTSPHILOSOPHIE • WALTER BENJAMINS GESCHICHTSPHILOSPHIE
Tudjon meg többetOKTATÁSI TEVÉKENYSÉG – 1981 óta éve tanítok az ELTÉ-n – Egyetemistaként és azután is (1982–1983-ben) oktatóként részt vettem a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Társadalomelméleti Szakkollégiumának kurzusain, ahol filozófiát tanítottam. – Az egyetemi évek alatt barátaimmal filozófiai lakásszemináriumokat szerveztünk. (Témák: Platón, Desartes, Kant, Hegel, Husserl, Heidegger, Frege, Foucault, Marx, Lukács szövegei.) – 1981–1982: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Esztétika Tanszék (esztétikai és filozófiai előadások, szemináriumok, pl.: – Walter von der Vogelweide költészetének szimbolikája – A lovagai líra dilemmái – Mesestruktúrák és trubadúrköltészet – József Attila költészete, társadalomfelfogása és metafizikai rendszerépítési kísérlete – József Attila és Martin Heidegger művészetfilozófiájának érintkezési pontjai – Populáris zene és társadalomkritika összekapcsolódása Magyarországon a 60-80-as években – Lukács regényelmélete) – 1982-től máig: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Filozófia Intézet, Általános Filozófia Tanszék, jelenleg c. egyetemi tanár (előadások, szemináriumok – egyes alkalmakkor kétnyelvűek –, doktori szemináriumok). Válogatás négy évtized kurzusaiból: a) Bevezető jellegű, vagy speciális filozófiatörténeti előadások nem-szakosoknak (pl. pszichológusoknak, történészeknek, németszakosoknak) b) Gazdaságfilozófiai tárgyú kurzusok: – Összeomláselméletek a századforduló gazdaságfilozófiáiban – A gazdasági ciklusok teóriái, a katasztrófaelméletek és a szabályozott piacgazdaság teóriának gazdaságfilozófiai vitái a huszadik század tizes-huszas éveiben – Radikális társadalomelméletek hiposztazált szociális báziscsoportjai – Az osztrák nemzetgazdaságtani iskola gazdaságfilozófiája (Böhm-Bawerk, Hilferding, von Komorzynski) – Az ausztromarxisták gazdaságfilozófiája (Otto Bauer, Adler) – Schumpeter gazdaságfilozófiája – Marx gazdaságfilozófiai teóriáinak elemei és az egyes elemekre hivatkozó gondolkodók szembefordulása egymással – Luxemburg, Bernstein, Kautsky, Korsch és Lukács írásaiban – Keynes és Bernstein c) Történelemfilozófiai tárgyú kurzusok: – Bevezetés a klasszikus történelemfilozófiába (Rousseau, Kant, Schelling, Schiller, Hegel) – A történelmi gondolkodás kezdetei. (Az eszkatologikus, apokaliptikus történelemfelfogás bibliai előképei; az ószövetségi próféciák szerkezete; Szt. Ágoston; Joachim da Fiore; Münzer) (előadások) – Az apokaliptikus történelemteológia hagyománya a történelemfilozófiában (előadások) – Ciklikus és lineáris időstruktúrák a történelemelméletekben (előadások) – Kurzusok Joachim da Fiore, Freisingi Otto, Münzer történelemszemléletéről – Klasszikus német történelemfilozófia (előadások) – A klasszikus történelemfilozófiák típusai – A történelemfilozófia klasszikus kérdései (Voltaire, Rousseau, Herder, Kant, Fichte, Kant történelemfilozófiája) – Az újkori történelemfilozófiai sémák reflektált előfeltevései (Kant, Herder, Fichte, Schelling, Hegel) – Újkori történelemfelfogások – Költészet és történelemfilozófia Kant, Schelling és Schiller írásaiban – Schiller történelemfilozófiájának változásai – Schelling, Hegel, Marx történelemfilozófiája, Burckhardt történelemképe, Nietzsche és Kierkegaard radikális fordulata – A historizmus és első kritikusai I. – A historizmus és első kritikusai II. – Jacob Burckhardt és a historizmus – Az egyetemes történelem koncepciójának felbomlási folyamata a XIX. századi német filozófiában – A "nagy történelemfilozófiák" alkonya utáni történelemelméletek (O. Marquard, H. Blumenberg, O. Marquard, P. Feyerabend) – XX. századi történelemfilozófia I. A Frankfurti Iskola - Benjamin, Adorno, Horkheimer – XX. századi történelemfilozófia II. A konzervatív iskola néhány filozófusa - Karl Löwith, Odo Marquard – Német nyelvű szakszövegolvasás: Jacob Taubes: Abendländische Eschatologie – Lukács György Történelem és osztálytudat című művének történelemképe – Walter Benjamin interpretációelmélete és történelemfilozófiája – A történelemelmélet modern klasszikusai (Nietzsche, Croce, O. Spengler, Th. Lessing, W. Benjamin, M. Buber, R. Bultmann, J. Taubes, J. Burckhardt, K. Löwith, M. Eliade, J. Habermas, N. Elias, H. White, J. Assmann) – Reinhart Koselleck: fogalomtörténet és történelemfilozófia d) Egyéb – nem teljes szemeszterre kiterjedő – előadások filozófia szakosoknak: – Fogalomtörténet és történelemelmélet – A német "történész-vita" (Joachim Bergmann professzorral) – A kulturális emlékezet e) "Emelt szintű" filozófiai kollégiumok vezetése: – Rousseau és Kant vitája a történelemről – Minden idők vége és a történelem (Apokaliptikus történelemfilozófiai koncepciók) – Lehetséges-e még történelemfilozófia? A történelemteóriák szkeptikus megítélésének elméletei – 2011–2017: Eötvös-Collegium, Budapest. (történelemfilozófiai szemináriumok) – 2011: Az ELTE Társadalomelméleti Kollégiumában: Walter Benjamin és a Frankfurti Iskola DOKTORI KÉPZÉS – Kezdettől részt veszek az intézetünkben megindult doktori képzésben (klasszikus és modern történelemfilozófiai szövegek elemzése), doktori, kandidátusi és habilitációs disszertációk bírálatában. – 1998-ban Tengelyi László kollégámmal kidolgoztuk egy magyar és külföldi oktatókkal és hallgatókkal tervezett német és francia nyelvű filozófiai mesteriskola programját. OKTATÁSFEJLESZTÉS 1985-től részvétel az ELTE BTK Filozófia Intézet (illetve elődtanszékei számára) a történelemfilozófiai tananyag, illetve a vizsgairodalom kialakításában. 1985: „Bevezetés a filozófiába. Történelemfilozófia rész” (Tankönyvkiadó) Ez a tankönyv először mutatta be a tárgy szempontjából jelentős filozófiai irányzatok széles körét a szakszerűség igényével. 1990-es évtized első felében részt vettem a Nemzeti Alaptanterv számára a középiskolai filozófia oktatás tervezetének első változata elkészítésében. 1996: Javaslatot írtam egy átlátható és szigorúan ellenőrzött szakmai kritériumokkal működő magyar tudományos tankönyv- és szakkönyvtámogatási pályázat létrehozására, és kidolgoztam ennek tervezetét. Miután javaslatomat – módosításokkal – néhány hónap múlva a Parlament elfogadta, létrejött a Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyv Pályázat, amely évekig lehetővé tette a tudományos művek hazai elkészítését, kiadását és eljuttatását az egyetemekre, könyvtárakba. 1996: Részt vettem a „Kremser Kreis” („The Krems Circle”) alapító konferenciáján, mely egyben a Donau-Universität-Krems alapító rendezvénye is volt. 1996–1997: Az ELTE BTK oktatási céljaira kollégámmal közösen elkészítettem egy történelemfilozófiai szöveggyűjteményt. 2006: Kidolgoztam a Szabad Bölcsészet „Klasszikus történelemfilozófia” tantervét, mely máig tananyag országszerte. 2008: Részt vettem az ELTE BTK Filozófia Intézet által készített “Szabad bölcsész alapszak Filozófia szakirány szakzáródolgozati szabályzata” kidolgozásában. 2008: Részt vettem az ELTE BTK Filozófia Intézet által készített “Filozófia diszciplináris MA” terv kidolgozásában.
Tudjon meg többet2020. Gründung des Collegiums für Geschichtsphilosophie (Collegium philosophiae historiae), Budapest ____________________________________________ Die Zielsetzung war einen Kreis zur Forschung und zum Studium der neuzeitlichen Geschichtsphilosophie ins Leben zu rufen. Die Ausgangshypothese lautet: Geschichtsphilosophie handelt nicht von den Geschehnissen, sondern von den Chancen und Möglichkeiten ihrer Deutung, insofern wir die Geschehnisse durch Erzählen zu unserer eigenen Geschichte machen, sie handelt von der Identität eines abendländisch geprägten Geistes, der an den Vorstellungen der Freiheit und der Vernunft festhält. Die Geschichte sollte nicht nur als Teil einer Weltordnung, sondern als die Entfaltungsgeschichte oder zumindest als ein Zuhause der menschlichen Freiheit, damit aber auch als Ort des Bösen dargestellt sein. Überdies galt es, das Böse zu deuten, den Unsinn in die Ordnung der Welt zu integrieren, und es durch die Einbeziehung in eine vernünftige gemeinsame Geschichte unschädlich zu machen. Auch wenn Weltordnung und Freiheitsstolz heute seltsam klingen, und ein Geschichtsoptimismus nach dem zwanzigsten Jahrhundert geradezu pervers wäre, bleibt die Frage nach der Frage, worauf die Geschichtsphilosophie die Antwort war überaus lebendig und provokativ. Diese fragt nach unserer menschlichen Identität, nach der besonderen Rolle des Menschen und damit nach der menschlichen Würde und nach der rationellen Begründbarkeit der Freiheit. Sie thematisiert auch die Neuheit der Neuzeit, eine Diskussion, die bis heute einer der spannendsten Felder der Geisteswissenschaften ist. (Siehe z. B. Koselleck, Marquard, Löwith, Blumenberg, Habermas…) Die Idee eines solchen Collegiums stammt aus der Zeit des „Collegiums Budapest“. Bereits in den frühen neunziger Jahren habe ich Pläne und Vorschläge für eine kleine Institution in Kooperation mit dem CB skizziert. Zur Praxis des Collegiums gehören Textanalysen der neuzeitlichen Geschichtsphilosophie sowie der Kritik der geschichtsphilosophischen Fragestellungen und Methoden, Seminare und auch einzelne Vorlesungen. Teilnahme bzw. Auch die Einladung von ausländischen Wissenschaftlern – im Rahmen unserer Möglichkeiten – wäre wünschenswert. Als Basis des Collegiums dienen meine jahrzehntelange Forschungs- und Lehrtätigkeit an der Eötvös Loránd Universität in Budapest wie auch meine geschichtsphilosophischen Kurse an der FU Berlin. Ich rechne auch mit Kollegen, mit denen ich früher zusammengearbeitet oder in diesem Themenbereich Gespräche geführt habe. Die ersten Teilnehmer waren nicht nur Uni-Studierende, sondern auch Promovierende wie auch Kollegen. Nach einem Jahr hat auch die Universität Interesse für dieses Collegium gezeigt, und inzwischen können die Eötvös-Loránd-Uni-Studenten Kredite für die Teilnahme erhalten. In der Zeit der Pandemie haben wir die Arbeit des Collegiums via Internet mit Erfolg begonnen. Die langfristigen Formen und Rahmen des Collegiums werden die Interessen der Teilnehmer und die materiellen Bedingungen beeinflussen.
Tudjon meg többetThe Reconstruction of the "Florentine Letters" of Miklós Tótfalusi Kis
Tudjon meg többetWe launched the project in 2017. We first had to find a surviving copy of the old book we had chosen as our starting point. It was waiting for us in a second hand bookshop in Rome.
Tudjon meg többetON THE ATLANTISZ ANTIQUA TYPEFACE The Atlantisz Antiqua enjoy international legal protection
Tudjon meg többetLibertalia - On pirate communities, the first democratic communities of the early modern period.
Tudjon meg többet2018: Shortlisted by the International Publishers Association (IPA) for the Prix Voltaire – Prix Voltaire “rewards exemplary courage in upholding the freedom to publish and in enabling others to exercise their right to freedom of expression”.
2017: Verdienstkreuz der Bundesrepublik Deutschland. (Cross of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany)
2006: Knight’s Cross of the Hungarian Republic
2005: DekaBank-Preis des Literaturhauses Frankfurt zur Förderung der deutschen Literatur und Wissenschaft im Ausland.
Stipendien:
2019–2020: Fellowship im Institut für die Wissenschaften vom Menschen, Wien
2016, 2017, 2018: Forschungsstipendium der Freien Universität Berlin
2014-2015: Stipendium der Zuger Kulturstiftung Landys & Gyr. (Berlin)
2013–2014: Fellowship im Wissenschaftskolleg zu Berlin.
2003: Kulturstipendium der Landeshauptstadt München in Villa Waldberta (Feldafing).
2000–2001: Übersetzerstipendium der Ungarischen Nationalen Kulturstiftung.
1999–2002: „Széchenyi Professoren-Stipendium”, Ungarisches Ministerium für Kultur.
1995–1999: Stipendium der Ungarischen Stiftung für die Wissenschaftliche Forschung.
1993–2008: Projektleitung in zahlreihen OTKA-Forschungsprojekten (OTKA = Nationalfonds für wissenschaftliche Forschungen).
1991–1992: Universität Bonn. Stipendium der Friedrich–Ebert–Stiftung. Thema: Deutsche Geschichtsphilosophie. Aufenthalt an der Goethe-Universität Frankfurt am Main (Prof. Jürgen Habermas).
1984–1985: Universität Zürich, ETH Zürich, Schweizerisches Sozialarchiv. Stipendium: Schweizerischer Nationalfonds.
1981–1983: Stipendium für junge Wissenschaftler, Eötvös-Loránd Universität Budapest.